A felújított szállás

Bár tudjuk (mindannyian, én, te, Ön, az egész emberiség, sőt nyilván a földönkívüli fejlettebb intelligenciák is), hogy véglegesen semmi nem készül el, csupán közbevetőleges állapotok vannak a kezdetnek és a végnek nevesített önkényes pillanatok között, mégis, az iszap felkavarásának művészi elsajátítása után im-ígyen összegezve bátran kijelenthető, hogy a házfelújítások vége szerencsés esetben valamiféle készközeli állapot. Végül hát mi is elértünk egy ilyen szintre. A ház és a melléképület is használható állapotba került, így lehetőség nyílik erre a bejegyzésre. Bár ez az egész nyilvánvalóan sokkal régebben volt a pillanatnyi időpontnál, mikor is ez a post íródás és linkelődés útján megszületik, az áldázatos emlékek hatása alatt annyit mondhatok tiszta átéléssel, hogy HURRÁ!

A fentieknél alázatosabban következzen hát a képi összefoglaló...

A ház bár nagy, mint már írtam - legalábbis remélem, hogy írtam -, iskola volt a századfordulón, és nem ám az ezredfordulóson (khm...), mégis szerényen megbújik a termetes fák között.

A melléképület egyszerűen megfelelő méretű, zuhanyozók, vécék és egy még nem üzemelő, de majdnemkész kemence foglaltatik benne.

Innentől belső képek jönnek, előkelően szólván a többi mind interior. A hálószobák (valójában utálom a helyiség szót, mert annyira béna, és annyira mást sugall mind a formája, mind a hangzása, hogy az már-már az elvetemültséggel határos, és ugyebár ezt jól tudja mindenki, aki rendszeresen elbizonytalanodik, mikor eldöntendő kérdésként libben szeme elé, és leginkább a helység kalapátsa után nyújtaná kezét...) világos falait csak és kizárólag a színes ágyneműk oldják, képeket még nem tettünk fel. Ami azt is jelenti, hogy talán majd fogunk. Egyelőre minden nyilatkozónak megfelelt a gyerekesen erős kék, narancs, piros, zöld, de nem kell megijedni, nem egyszerre vetettük be őket.

Egy kérés: ha valaki ezt várakozásommal ellentétben elolvassa, és idáig kibírja, és tudja, vagy legalábbis sejti a sugall (súg, sugdos, stb.) szó eredetét, kérem ne hagyjon kétségek között vergődni, és biggyesszen ide alulra egy felvilágosító hozzászólást! (Olyan ez különben, mint egy palackba zárt üzenet az óceánban...)

A következő pár kép a közösségi teret - magyarul a mindenkori konyhát, ebédlőt :) - ábrázolja.

Ez meg itten a fürgyőszoba.